NB II Női Dél-Nyugat
17. forduló
Vezette: Bien P. B., Szűcs A. Á. 150 néző
Kiállítások: 4 perc, illetve 8 perc.
Hétméteresek: 1/1, illetve 6/5.
Szekszárdi FGKC: Tóth I. (kapus) – Farkas A. 5 – BOGNÁR ZS. 5(1) – GULYA K. 4 – Kapás T. 3 – KAVECZKI E. 16(4) – Pataki N.
Csere: Schell G. (kapus) – Nagy A. (kapus) – Ambrus K. – Szentes L. 1
Eredmény alakulása:
10. perc 2-8,
21. perc 4-17,
47. perc 18-27.
Remek koncentrációval, nagy akarattal kezdtük a mérkőzést. Kiváló védekezés mögött – ha kellett – Tóth I. bravúrokat mutatott be. Kaveczki E. vezérletével lerohanásból és felállt fal ellen is szórtuk a gólokat. Gyakorlatilag eldöntöttük a találkozót, 13 gólos előnyt szereztünk. A félidő utolsó szakaszára kissé visszaesett a védekezés és nagyon a kapusteljesítmény. Kiegyenlítettebb lett a játék, főleg átlövés gólokat kaptunk.
A második játékrész teljesen más „történet volt”. A hazaiak védekezése időnként durvaságba csapott át, amit a két játékvezető – talán a nagy különbség okán – végig elfogadott, sőt nálunk jöttek a kiállítások. Bognár Zs. rosszulléttel küszködött, Kapás T. kétszer is a vállára esve megsérült, így az utolsó szakaszra már cserénk sem volt. Kaveczki E. és Gulya K. lőtte a gólokat, de a védekezésünk ebben az új felállásban zavart lett. Kapusaink pedig nagyon sok könnyű lövést „szedtek be”, így a második félidőt egy góllal a vendéglátók nyerték. Az 57. percben a karmolásoktól vérző nyakú és arcú Farkas A.-t a bírók leküldték a pályáról, szerencsére Bognár Zs. tudta vállalni ezt a rövid szakaszt, így nem kellett kapust bevinnünk mezőnybe.
Bordán Anna: A mérkőzés előtt ennél szorosabb eredményt is „aláírtam volna”. De 20 percig extrát nyújtott elöl-hátul a csapat, az idei legjobbat. Jött egy kis várható hullámvölgy, de a második félidő alakulásában most nem tudom csak a lányokat hibáztatni. Pedig ha olvassa valaki a nyilatkozataimat, tudja, hogy győztes mérkőzés után is általában kritikusan értékelek. Sajnos idén „ránk jár a rúd” a sérülésekkel, tegnap Baksai B. másik keze sérült meg edzésen, és került gipszbe. Küzdünk, küszködünk, de nagyon fogyunk.
