Szentendrén valami „eltört”, és azóta sem sikerült összeragasztani.
Vezette: Drinóczi – Drinóczi-Horváth 50 néző
Szekszárdi FGKC: 
Schell(k) – Grénus 3 – Farkas 5 – Urfi 2 – Horváth 1 – VASAS 9/2 – Reisch 4 Cs: Mészáros(k) – Tóth 2 – Nagy 3
7m-s: 2/2, illetve 3/2. Kiállítás: 8 perc + kizárás (Nádasdi,rúgásért), illetve 4 perc.
Az egész találkozón tapasztalható akarat gyenge védekezéssel kezdtük a mérkőzést. Szinte alig volt faultunk, a távoli lövéseknél és a szélső helyzeteknél pedig kapusaink nyújtottak haloványat. Az első öt ziccerünkből is kihagytunk négyet. Ennek ellenére a különbség a félidő végéig egyszer sem nőtt kettő fölé. Köszönhető főleg annak, hogy Farkas az elején, Vasas az utolsó szakaszban nyújtott kiváló átlövő teljesítményt.
A második félidő elején sajnos annyi változás történt, hogy Farkas teljesítménye visszaesett, és nem volt, aki átvegye a szerepét. Jellemző, hogy a 11.percig csak Vasas volt eredményes. A remekül játszó átlövőnk a 11.percben – egy a levegőben történő lökés után – rosszul érkezett a talajra, és súlyosnak látszó bokasérülést szenvedett (41.perc 22-19).
A mérkőzés utolsó szakaszára feljavultak szélsőink, illetve Nagy és Úrfi is átlövés gólokból voltak eredményesek. Többször feljöttünk egy gólra, de egalizálni nem sikerült a továbbra is gyenge védekezés és eladott labdák miatt. Az utolsó percen belül jött a hazai időkérés (30-29). Kockáztattunk, de Csala – az ellenfél legjobb játékosa – kihasználta a helyzetet, így kialakult a végeredmény.
A 40%-s ziccer kihasználás, a 27%-s kapusteljesítmény, 15 darab technikai hiba, eladott labdák önmagában is magyarázhatnák a vereséget. De a védekezés gyámoltalansága okán csoda, hogy végig volt esélyünk a pontszerzésre.
Tabajdi Ferenc: A gyenge teljesítményt tudom tolerálni, de az akaratgyengeséget nem. Nem emlékszem a hosszú edzői pályám alatt arra, hogy felnőtt mérkőzésen 10 faultot kövessen el egy csapat egy egész félidő alatt.
Főleg egy szoros mérkőzésen, rangadón.
