FTC II. – Szekszárdi FGKC 29-29 (13-17) Felnőtt mérkőzés

Az utolsó fordulóban, Szekszárdon dől el a bajnoki cím!

Vezette: Hardi, Őri   100 néző

Szekszárdi FGKC: Schell(k) – Grénus 4 – Fauszt 5 – Weigel 7/2 – GULYA 6 – Vasas 5 – Tauker 2 Cs:Tóth – Nagy – Horváth

7 m-s: 10/8, illetve 2/2.       Kiállítás: 10 perc, illetve 10 perc.

A mérkőzés tétjéhez méltatlanul rendkívül puhány, gyenge védekezéssel kezdtünk. Támadásban is sok volt a bizonytalanság, szerencsére az ellenfél még többet hibázott. A pozitívumot a jó bejátszásokból Gulya K. góljai jelentették. Többször vezettünk, de a hazai csapat mindig kiegyenlített (22.perc 10-10). Remek pár perc következett. Indításokból, lerohanásokból nagy előnyt szereztünk (28.perc 11-17). Két eladott labda és közelítettek a házigazdák. A második félidő elején hamar visszaállítottuk a különbséget (35.perc 14-20). A következő percekben remek átlövés gólokat szereztünk, de az előny nem nőtt, mert a védekezésünk egyre hatástalanabbá vált (51.perc 24-28). A végére elfáradó csapatunkat sorozatban sújtották az egyoldalú bírói ítéletek és a saját fegyelmezetlenségünk.
Kiegyenlített az ellenfél, majd drámai végjáték következett. Már percen belül jártunk, támadtak a zöld-fehérek, a szokásos fault nélküli védekezés helyzetet eredményezett szélen, de a passz a lábhoz érkezett, szerencsére. 12 másodperccel a vége előtt időt kértünk, megbeszéltük, hogy passzokkal töltjük el az időt, hiszen ennyi idő alatt már passzívat befújni elég nehéz. Az idő felénél Fauszt É. el akarta két ember között vezetni a labdát, amit elütöttek és rögtön indult az ellenfél. Óriási szerencsére a passz 10 cm-el hosszabb lett. Egy pont előny maradt, így döntés az elsőségről jövő héten a Marcali ellen.

Tabajdi Ferenc: A játékvezető küldés pillanatában tudtam, hogy nem lesznek azonosak a feltételek. Ennek ellenére, ha a Mohácson, vagy a NEKA ellen látott akarattal állunk a meccshez, nem lett volna gond. Az utolsó pillanatokban történtekről pedig mindenkinek el kellene gondolkozni, főleg azoknak, akik nem értik, hogy miért beszélek sokszor a játékfegyelemről.

arrow-up