Kis fegyelemmel nagyobb lehetett volna a különbség.
Vezette: Poller Z., Szűcs A. 100 néző
Kiállítás: 10 perc, illetve 10 perc + 1 kizárás ( piros lap Nagy Sz.)
Hétméteres: 6/4, illetve 8/7.
Szekszárdi FGKC: Szalai Sz. (kapus) – Kapás T. 5 – Nagy Sz. 7/3 – Fehér T. 10/4 – Bencze D. 1 – BIRÓ F. 9 – Balázs K. 2
Csere: Kutasi S. (kapus) – Tóth B. 2 – Feri D.
Lagymatag védekezéssel kezdtük a mérkőzést, de Szalai Sz. bravúrjaiból indulva gyorsan előnyt szereztünk (13. perc 3-10). A koncentrációnk komolyan visszaesett, a védések is elfogytak, közelítettek a hazaiak (20. perc 10-14). Szerencsére az ellenfél sokat hibázott, így a szerzett labdákból Nagy Sz., Fehér T. és Kapás T. sorban lőtték a könnyű gólokat. Az utolsó percek már a fegyelmezetlenségekről szóltak.
A félidőben Tabajdi F. a megszokottnál jóval hosszabb ideig próbált a játékosok lelkére hatni. Semmi foganatja nem volt, a már kétszer megnyert meccsbe harmadszor is megpróbáltuk visszahozni a vendéglátókat (36. perc 18-23). A fegyelmezetlenségek csúcspontja Nagy Sz. piros lapos kiállítása lett a 39.percben, teljesen feleslegesen. Habár a védekezésünk gyatra volt, védett labda alig volt, egy játékos mindig volt, aki kirángatta a csapatot a még nagyobb szégyenből. Biró F. szórta az átlövés gólokat, büntetőket szerzett. Fehér T. legalább a hétmétereseket értékesítette. Így is vészesre fordult a különbség (53. perc 28-31). Kapás T. szerzett labdából volt eredményes, majd Fanni újabb három góljával végleg eldőlt a mérkőzés (57. perc 28-36). A végén még Szonja „belepkézett” két átlövést, és elpuskáztunk két helyzetet.
Tabajdi Ferenc: A múlt heti koncentrációból, fegyelemből szinte semmi sem maradt. Nem emlékszem, hogy az elmúlt években játszott-e ilyen öntörvényűen bármelyik csapatom. Ez az a mérkőzés, ahol a győzelemnek sem tudtam legkevésbé sem örülni. A Szilvit pedig nem is értem. Ő, aki évek óta vezére, példaképe a csapatunknak…
